Vegetáriánus vagy vegán? És mi van a hallal, tojással? – Étkezés és hit (2. rész)

Amikor valaki azt mondja, hogy „nem eszem húst”, gyakran jön a következő kérdés:
„És halat? Tojást? Tejet? Akkor mit eszel? Nem halsz éhen? “
Aztán jönnek a címkék, amik néha segítenek eligazodni, néha viszont csak összezavarnak.

Vegán, vegetáriánus, peszkatáriánus – kicsit tisztábban

• Vegetáriánus: nem eszik húst, sem halat. A legtöbben fogyasztanak tojást és tejterméket – ezt hívják lakto-ovo vegetáriánusnak.
• Lakto vegetáriánus: csak tejterméket fogyaszt, tojást nem.
• Ovo vegetáriánus: csak tojást fogyaszt, tejterméket nem.
• Vegán: semmilyen állati eredetű ételt nem eszik – se hús, se hal, se tojás, se tejtermék.
• Peszkatáriánus: nem eszik húst, de halat igen (néha tejterméket is).
• És vannak olyan emberek is, akik egyik címkébe sem férnek bele – ők egyszerűen csak próbálnak tudatosan enni, figyelve a testükre, és a saját útjukat járják. Hát én is ilyen vagyok. Általában nem megyek bele mélyebb magyarázatba, mit miért nem , mert csak további vitát és okoskodást gerjesztek vele. Erre pedig nincs szükségem.

És te hogy vagy ezzel? Nem kell nevet adni annak, amit csinálsz. Az számít, hogy mi működik neked. Csak az számít amiben jól érzed magad.

És mi van a hallal?

Sokan mondják: „halat még eszem, az nem olyan, mint a hús.”
Biológiailag ez vitatható – de spirituálisan nézve inkább az a kérdés, hogyan viszonyulsz az ételhez. Azért abban szerintem mindenki egyet ért, hogy a hal nem növény. Hanem állat, aki a vízben él. És innentől is a te döntésed, megeszed vagy sem. Ha viszont csak megszokásból, kényelemből esszük, akkor ideje elgondolkodni: valóban szükségem van rá?

Én sokszor évekig nem eszem sem halat, sem húst – mert nem vágyom rá. Aztán vannak olyan időszakok, amikor eszem halat. Sőt olyan is volt, amikor ettem húst, mert kívántam. Nem is ismertem magamra. Aztán kiderült, hogy hiány állapot lépett fel a szervezetemben és jó, hogy figyeltem rá, mert jól jelzett.
De nem ítélek el senkit, mindenki azt eszik és úgy ahogy számára a legjobb. Mindenkinek más a testalkata, az emésztése, a hite és az életútja.

Étkezés – nem lehet teher, de egyetlen örömforrás sem

A jóga szerint az étel formálja az elmét.
A tiszta, friss, növényi alapú táplálék (szattvikus étel) támogatja a tudatosságot, a nyugodt figyelmet, a belső egyensúlyt.
A nehéz, feldolgozott, túlzottan húsos, fűszeres ételek (radzsaszikus, tamaszikus) tompíthatják a gyakorlást, ingerlékenységet vagy levertséget hozhatnak. De ez nem egy szabálykönyv, hanem meghívás: figyeld meg magad!
Mit érzel evés után? Tisztább a gondolkodásod? Könnyebb a tested?
Vagy inkább fáradt, tompa, türelmetlen vagy? Azért figyelj arra, hogy ez nem egyetlen étkezésből vonható le. Minél tovább eszel tisztábban annál meghatározóbb lesz az érzésed. A tiszta étkezéshez pedig idő kell és igazi elhatározás.

A test tudja a választ – csak mi nem mindig hallgatunk rá.

Vércsoport diéta – mítosz vagy megfigyelésen alapuló rendszer?

A vércsoport-diéta gondolata Peter J. D’Adamo amerikai természetgyógyásztól származik, aki 1996-ban publikálta Eat Right 4 Your Type című könyvét. Az elmélet szerint a különböző vércsoportok evolúciós szakaszokhoz köthetők, és minden vércsoporthoz más-más ételek illenek a szervezet optimális működése, emésztése és immunrendszere szempontjából.

Az alapelv: Minden vércsoport más-más lektinekre (egyes ételekben található fehérjékre) reagál, amelyek – az elmélet szerint – bizonyos esetekben megzavarhatják a szervezet működését, ha nem a vércsoportunknak megfelelő ételeket fogyasztjuk.

A négy típus röviden:

AB-s vércsoport (a „rejtélyes”): a legfiatalabb és legritkább típus, a B és A kombinációja. Az elmélet szerint ők kis mennyiségű húsfogyasztást, sok zöldséget és „kiegyensúlyozott” étrendet viselnek el a legjobban.

0-s vércsoport (a „vadász”): állítólag ők a legősibb típus, jól emésztik a húst, de nehezebben viselik a gabonaféléket és a tejtermékeket. Aktív, húsközpontú étrend ajánlott.

A-s vércsoport (a „földműves”): vegetáriánusabb étrendet ajánl nekik a szerző, sok zöldséggel, kevesebb állati fehérjével.

B-s vércsoport (a „nomád”): kiegyensúlyozott típus, tejtermékkel is jól boldogulnak, de a csirkehúst például kerülniük kell.

A vércsoport szerinti étrend elmélete szerint az AB-s vércsoport a „legfiatalabb” és legritkább típus, a „rejtélyes”kategória, persze én ide tartozom. A szakirodalom alapján az A és B típus jellemzőit egyesíti, ezért elvileg kiegyensúlyozott, mérsékelt mindenevés illik hozzá: kevés hús, sok zöldség, mértékletes tejtermékek.

De ahogy minden elmélet, ez is csak egy térkép – nem maga a táj.

Én magam 25 évig egyáltalán nem ettem húst, és halat is csak nagyon ritkán – nem volt rá igényem, a testem egyszerűen elutasította. Ma már engedékenyebb vagyok magammal: ha megkívánom, elgondolkodom rajta, és engedek a testemnek.

Ez nem gyengeség – ez tudatos kapcsolódás a testemhez. Az étkezés számomra nem dogma, hanem párbeszéd. Nem akarok egy merev szabályrendszer rabja lenni – inkább figyelek, jelen vagyok, és döntök. És ez az, amit másoknak is javaslok: Figyeld a tested.
Légy engedékeny magaddal. Ne az elvárások, hanem a belső hangod vezessen.

Lehet, hogy ma a tested zöldséget kíván, holnap pedig egy falat halat. Nem baj.
A jóga nem a szélsőségességről, hanem az egyensúlyról szól – és ez igaz az étkezésre is.

És végül…

Nem vagyok dietetikus, sem táplálkozási tanácsadó.
Ezek az írások a saját utamról szólnak, 30 év húsmentes étkezés tapasztalatáról, kísérletezésről, önfigyelésről. Azt szeretném átadni, hogy egyél úgy, ahogy számodra jó. Mindenki a saját testének a szakértője. A hited, a szokásaid, az érzéseid mutatják meg, merre indulj. És ha néha letérsz az útról? Semmi baj. Térj vissza szeretettel. A jóga sem a tökéletességről, hanem a figyelemről és az egyensúly kereséséről szól – ez igaz az evésre is. Pontos étkezési tanácsokért minden esetben fordulj orvoshoz, dietetikushoz vagy táplálkozási szakértőhöz.